Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍREK 2017

Nem szeretnék ünneprontó lenni

2017.12.15.

A természetvédelem szent ügy, és visszavezethető a bibliai időkre. Jó példa utóbbira, hogy Mózes egyik törvénye 3500 évvel ezelőtt előírta: „ha ostromolsz egy várost, ne vágd ki a fákat körülötte” (ami annak idején és még sokáig általános szokás volt), hiszen „ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?”

Évezredek alatt az ember kezdetekben küzdött a természet erőivel szemben, aztán a fejlődés során felülkerekedve rablógazdálkodással is kizsákmányolta a természetet, ma pedig jelentős költségráfordítással próbálja helyre hozni, visszaállítani az eredeti állapotot több-kevesebb (többnyire kevesebb) sikerrel, illetve küzd a még érintetlen természet fennmaradásáért.

Törvények, nemzetközi szerződések segítik elő, hogy a fenntarthatóság egyik alappillére, a természet a védelemmel fennmaradjon. De mit mutat a hétköznapi gyakorlat természet-közelben? Természetvédelmi és jogi nagyfokú ismerethiányokat lehet tapasztalni az állampolgárok széles körében, felkészületlenséget, szervezési hiányosságokat is a hivatásosak köreiben, és problémákat a működési hatékonysággal. A természet őrei nem csak a természetvédelmi őrök, az erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadászok, a halászati őrök (és még lehetne folytatni a sort), hanem az állampolgári önkéntesek is. A természet hivatásos őrei, területi szakemberei kevés létszámmal, még kevesebb időráfordítással foglalkoznak a természet védelmével, őrzésével, a kellő felkészültséggel is rendelkező és aktív állampolgári önkéntesek száma pedig szintén alacsony.

Sajnos fenntarthatósági válságról beszélhetünk, nem jól teljesül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, szakismereti hiányosságokon is alapuló problémákat tapasztalunk a jogalkalmazás terén, de hiányzik az akarat is, és jellemző a rövidtávú anyagi érdekek uralma. Mindezek eredményeként pusztul a természet.

Nem szeretnék ünneprontó lenni, de nem biztató a jövő. Haladási iránykorrekcióra, valamint a természetvédelemmel foglalkozók létszám- és szakmai erősödésére volna szükség. Az állami – önkormányzati – civil jó együttműködés pedig mindennek az alapja.

Dr. Temesi Géza

 

Rovarvész – pusztul a rovarvilág

2017.11.27.

Az élővilág fajainak pusztulása, az egyedszám csökkenés és fajok kihalása, a biológiai sokféleség csökkenése az utóbbi évtizedek egyik növekvő problémája. A Földön élő fajok számát illetően különböző becslések, következtetések vannak, kerekítve és a baktériumokat nem számítva mintegy 10 millióra tehető a fajszám, ennek kb. 15 %-a ismert. Az időegység alatt kihaló fajok számára vonatkozóan is eltérő adatok olvashatóak a szakirodalomban. A fajok élettartama 1-10 millió év. Az élővilág evolúciója következtében fajok halnak ki és új fajok keletkeznek. Ezekből az adatokból számolva évente 1-10 faj keletkezése illetve kihalása tartaná fenn a fenti fajszámot. Korunkat azonban a földtörténet hatodik nagy kihalási időszaka kezdetének jósolják, mert a kihalás összességében a fenti adat ötezerszerese is lehet.

szarvasbogar.jpg

Kis szarvasbogár a főváros forgalmában, fotó: dr. Temesi Géza

Az összes fajból mintegy 1 millió az ízeltlábúak száma. Az ízeltlábúak törzsének egyik osztályát képezik a rovarok, amelyek pusztulása az ezredforduló után rohamosan felgyorsult. A pusztulás oka alapvetően az emberi tevékenység, a lakott területek és az infrastruktúrák terjeszkedése, az ipar és a közlekedés környezetszennyező hatásai, a monokultúrás termesztési rendszerek és a vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák) alkalmazása a mezőgazdálkodásban, a repülőgépes szúnyogirtás, a fűnyírás technikája és időpontja stb.

A rovarpusztulás következménye a rovarfajok pusztulása, a rovarevő állatok, köztük a madárvilág jelentős táplálékhiánya és pusztulása, ezzel is a biológiai sokféleség csökkenése, továbbá a rovarbeporzású növények, köztük a termesztett növények terméskiesése, ami élelemhiányt okoz. Párhuzamos probléma az inváziós rovarok terjeszkedése és károsítása.

A természetvédelem egyik alapvető feladata kell hogy legyen a jövőben a természet általános védelme és kiemelt oltalma keretében a rovarvilág megóvása. Kerekített adatokkal országunkban 650 védett, illetve fokozottan védett rovarfaj van, ami az összes védett + fokozottan védett vadon élő állatfajok 55 %-a. A nemzeti park igazgatóságok és a megyei szinten működő területi természetvédelmi hatóságok részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a feladatok és a hatáskörök keretében a rovarvilág védelmére.

Dr. Temesi Géza

 

Az Év fája

2017.11.23.

Az Év fafaja 2018-ban a virágos kőris (Fraxinus ornus)

A virágos kőris Dél-Európa száraz – meleg, sziklás talajú bokorerdeinek jellemző fája. A Magyar Középhegység napos déli lejtőin a molyhos tölggyel és a cserszömörcével együtt sztyepprétekkel tarkított bokorerdőket alkot, de karsztbükkösben is gyakori. Nem csak a szárazságot, de a légszennyezést is jó viseli, ezért és feltűnő virágzata miatt díszfának is kedvelt, de védő erdőnek és sziklakopárok fásítására is kiválóan alkalmas. A virágos kőris nevét onnan kapta, hogy a virágainak sziromlevelei is vannak.

ev-faja-2017---atmeretezett.jpg

Zengővárkonyi Szelídgesztenye, 2017. nov. 23., fotó: dr. Temesi Géza

Az Év fája (faegyede) 2017-ben a Zengővárkonyi Szelídgesztenye

300 éves fa, amely kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba), átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák meggyújtották, hogy melegedjenek.

Az Év fája 2017 cím elnyerése után a fa alatt viszonylag friss tűzrakás nyomait találtuk 2017. november 23-án.

Dr. Temesi Géza

 

Huszadik jogszabályi évfordulók

2017.11.09.

Húsz éves a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. Ez évben, január 1-jén jubilált a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése is.

Az 1997. évi CLIX. törvény II. Fejezete a természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, a III. Fejezet pedig a mezei őrszolgálat tagjának intézkedési jogosultságait és kötelességeit tartalmazta. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről ….. szóló  2012. évi CXX. törvény hatályba lépésével azonban módosításra került a törvény. Azóta a két törvény együttesen szabályozza a természetvédelmi őrszolgálat és a mezei őrszolgálat tagjainak mint rendészeti feladatokat ellátó személyeknek az intézkedési jogosultságait, feladatellátásuk részletes szabályait.

A 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a természetvédelmi őrök munkáját segítő polgári természetőrök tevékenységét szabályozza a személyi feltételektől és a polgári természetőri vizsgától a nemzeti park igazgatósággal kötendő megállapodáson és a feladatellátáson keresztül a szolgálati igazolványig és jelvényig. A miniszteri rendelet alapján polgári önkéntesek segítik a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok kis létszámú természetvédelmi őrszolgálatának természetvédelmi feladatellátását, őrszolgálati és tájékoztató munkáját.

Forrás: www.termeszetor.eoldal.hu Hírek, újságok

 

TeSzedd! – ismét szeptemberben

2017.09.17.

Már többször hírt adtunk az évenkénti TeSzedd! „Önkéntesen a tiszta Magyarországért” szemétgyűjtési akcióról, amely hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. 2017-ben hetedik alkalommal került megszervezésre, csatlakozva a szeptember 20-ához legközelebbi hétvégi „Nemzetközi takarítási világnap”-hoz. A korábbi évek akcióira májusban került sor, a „Tisztítsuk meg Európát” nemzetközi projekthez kapcsolódva. 2016-ban 190 ezer önkéntes 2240 helyszínen 2900 tonna szemetet gyűjtött össze.

A 2017 szeptemberi szemétgyűjtés eredménye: 175 ezer önkéntes résztvevő, 1730 helyszín, több mint 2500 tonna szemét.

 

Itt van az ősz, kezdődik az új tanév

2017.09.04.

A tanítás, oktatás, nevelés alapvetően fontos része a környezet− és természetvédelem. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.) 54 – 55. §-a tartalmazza a környezeti nevelés, képzés, művelődés környezetvédelmi törvényi szabályozásait. Ezek alapján mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére, a környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése pedig elsősorban állami és önkormányzati feladat. Részleteket lásd a Kt. fenti szakaszai alatt.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 64. § (1) – (2) bekezdései szerint a Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával − az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával − elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében a nemzeti park igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn.

 

A legdrágább értékek

2017.08.07.

A fokozottan védett állatfajok pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 − 1.000.000 Ft/egyed. 1.000.000 Ft értékűek a következő állatfajok egyedei: békászó sas, kerecsensólyom, kígyászölyv, parlagi sas, rétisas, csíkosfejű nádiposzáta, kis lilik, széki lile, vékonycsőrű póling, vörösnyakú lúd, túzok, csíkos szöcskeegér, nyugati földikutya, parlagi vipera.

A fokozottan védett növényfajok pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft – 250.000 Ft/egyed. 250.000 Ft értékűek – összesen 35 zárvatermő fajból szubjektív válogatással – például a következő növényfajok egyedei: bánáti bazsarózsa, keleti bazsarózsa, borzas macskamenta, cifra (medvefül) kankalin, egyhajúvirág, légybangó, méhbangó, poszméhbangó, szarvasbangó, lisztes kankalin, magyar vadkörte, mocsári kardvirág, pilisi len, rigópohár (Boldogasszony papucsa), tartós szegfű, tornai vértő.

Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló fajok 1) a védett fajok, 2) a fokozottan védett fajok, valamint 3) az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok, amelyekre lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet. Az „egyed” fogalmát lásd Tvt.-ben és Btk.-ban.

Dr. Temesi Géza

 

Természetvédelmi honlapok

2017.07.10.

Három széles körű, jelentős terjedelmű természetvédelmi szakmai honlapra, weboldalra hívjuk fel a figyelmet a működés indulásának sorrendjében.

www.termeszetvedelem.hu

a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja, KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005−2010, Földművelésügyi Minisztérium (FM) Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkárság 2010−

www.termeszetvedelmikezeles.hu

Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány honlapja, alapító főszerkesztő: Haraszthy László, 2014−

www.termeszetor.eoldal.hu

egyetemi oktatói weboldal és e-könyv, szerkesztő és szerző: Temesi Géza 2015–

 

Erdőkóstoló, internetes hitelesség, turisztikai könyvek

2017.06.04.

Nem csak rengeteg szamárságot lehet olvasni az interneten, hanem sok olyan helytelen vagy hiányos szakterületi információt is, amelyek félrevezetik a laikus és hiszékeny tájékozódni, vagy éppen tanulni szándékozókat. Ezek az információk nem ritkán anonim szerepelnek, így még annak sem lehet utánanézni, hogy mennyire lehet hiteles személy a tudás- vagy tudatlanság-osztogató. Még egyszer közreadjuk ebben az évben is a következőket:

A vadon élő nem védett növények, gombák a földterület tulajdonosának a tulajdonát képezik, ezért a tulajdonosi (vagyonkezelői, haszonbérlői) hozzájárulás nélküli gyűjtés az elsajátított értéktől függően kimeríti a tulajdon elleni szabálysértést (illetve erdőben az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlását), vagy akár a vagyon elleni bűncselekményt.

Fentiek alól kivétel az állami erdő (az állam 100 %-os tulajdonában álló erdő), ahol egyéni szükségletre szabad gombát, vadgyümölcsöt, gyógynövényt gyűjteni, de csak azért, mert az erdőtörvény az állampolgári gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót. (Ez a lehetőség a védett és az állami erdők országos arányából számítva összes hazai erdeinknek alig egyharmadán adott, mert a többi erdő védett természeti területen levő erdő vagy magántulajdonú erdő).

Az egyéni szükséglet mértékét jogszabály legfeljebb 2 kg/fő/nap mennyiségben határozza meg azzal, hogy az így gyűjtött mennyiség kereskedelmi forgalomba nem hozható (az erdőtörvény módosítása után a végrehajtási rendelet módosítás előtt áll). Ezt a mennyiséget egyébként soknak tartjuk.

Állami erdőben az egyéni szükséglet feletti mennyiségű, magánerdőben és más magánterületen bármilyen mennyiségű gyűjtéshez a tulajdonos, vagyonkezelő (erdőben az erdőgazdálkodó) hozzájárulása szükséges a gazdálkodásra vonatkozó szabályozásoknak megfelelő értékesítéssel.

Védett természeti területen a nem védett növény- és gombafajok egyedeinek gyűjtéséhez elsőként a természetvédelmi hatóság engedélye kell, amely engedély birtokában lehet − az állami erdőben egyéni szükségletre történő gyűjtés kivételével − a tulajdonosi hozzájárulást is beszerezni. A természetvédelmi hatósági engedélykötelezettség alól a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve adhat feltételekhez kötött felmentést.

A védett növény- és gombafajok egyedei állami tulajdont képeznek, gyűjtésükhöz védett és nem védett területen egyaránt a természetvédelmi hatóság engedélye kell.

A terület tulajdonosát a gyűjtőnek kell felderítenie; a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a jogi felelősség és a jogkövetkezmény alól; ami pedig a tulajdonost illeti, könnyű a helyzet: ami nem a tiéd, az bizony másnak a tulajdona.

Van Erdőkóstoló blog az interneten, meg egyetemi oktató anyag a KöTeViFe-s természetvédelemről (azóta három változás is történt az igazgatásban). Más oktatók pedig az internetről szedik össze az oktatott tudományukat. Kedves internetes okítók, szakértelmet várunk el a hiteles publikáláshoz.

Mindemellett a természetet, az erdőt sajnos olyan turizmussal is kóstolják, ami a természetvédelmi célokkal és érdekekkel nincs összhangban, vagy azokkal ellentétes. A napokban találkoztunk néhány turisztikai könyvkiadvánnyal, amelyek meg sem említik a természetvédelmet és annak turizmussal összefüggő alapvető törvényi szabályozásait, sőt a tulajdonnal sem törődve csupán az élményre, kalandra biztatnak hegyi kerékpárral, lóval, határon innen és határon túl. Kedves szerkesztő és egyetemi oktató, a geográfia nem csak táj, de a táj is csupán az ember hatású természet habitusa, a természet védelme pedig mindenki kötelessége (lásd Tvt. 5. §).

Dr. Temesi Géza

 

Temesi Géza: természetvédelmi weboldal és e-könyv

2017.05.13.

Európai viszonylatban is egyik legátfogóbb természetvédelmi tárgyú és oktatási célú egyéni weboldal az e hónapban jubiláló kétéves www.termeszetor.eoldal.hu, amely Magyarország természetvédelmének közigazgatási irányultságú szakterületi, szakjogi és igazgatási ismeretanyagát foglalja össze.

A weboldal jelentős terjedelmű elektronikus szakirodalmi mű, amely e-tankönyvként az egyetemi oktatásban is korszerű megoldást jelent elektronikus alkalmazásaival (linkek, fájlok és más internetes tartalmak), ppt prezentációkkal, tanulást segítő didaktikai szemléltetésekkel, illusztrációkkal és pihentető tartalommal (képgaléria, zenék). Az internetes oldal folyamatos aktualizálás és fejlesztés alatt áll, megfelelve ezáltal a jogszabályi és közigazgatási változásoknak.

A menüpontok a Bevezető ismeretektől az Egyezmények címűig az e-könyv tematikus fejezetei, a ppt prezentációkat tartalmazó menüpont pedig a teljes ismeretanyagot ppt diákkal közvetíti. A Hírek, újságok az aktuális információkat, a Logók és zenék a pihentetést szolgálják, az aloldalak pedig sajátos témaköröket dolgoznak fel. Az egyes témafeldolgozások tartalmazzák a vonatkozó jogszabályokat, amelyek közül a legfontosabbak közvetlenül is elérhetők. Tananyagként a tartalom részét képezik számos témakörnél a kérdések és feladatok, az egyetemi vizsgatételeket és az önellenőrző témaköröket pedig külön menüpont tartalmazza. A szöveges részek színeket, szövegkiemeléseket alkalmaznak, és ábrák, képek, táblázatok is elősegítik az elsajátítást. Külön sajátosság, hogy a természetvédelmi anyag tartalmazza a természethasználat ágazatainak (erdészet, vadgazdálkodás – vadászat, halgazdálkodás – halászat – horgászat) természetvédelemmel összefüggő és a természet védelmét szolgáló ismeretanyagát is.

Az internet világában, a változó jogi és igazgatási környezetben ez a tankönyvírási és publikációs megoldás, illetve oktatási módszer a jövő útja. Ajánlható az on-line szakirodalmi mű a természet jogilag megalapozott védelme, a természetvédelem irányítása, szervezése, gyakorlása és oktatása iránt érdeklődök számára.

A publikáció adatai: Temesi Géza (2015−2017): Természetvédelem és közigazgatás – Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek.  www.termeszetor.eoldal.hu, 24 menüpont, 4 aloldal, 550 ppt dia, 136 MB felhasznált tárhely.

(Dr. Bartha Dénes, dr. Kovács Sándor, Szalay Sándor és dr. Thrum Rolf véleményezése és a szerzői ajánlás alapján közzétett hír)

 

A medvehagyma a gyűjtés iskolapéldája

2017.04.02.

A medvehagyma és a gomba a természetben, valamint a tégla az építkezési területen nem közös állampolgári tulajdon, nem is a természet vagy az építtető ajándéka az arra járó gyűjtő számára, hanem a terület tulajdonosáé, mint a földeken a gabona, így aztán a (nem saját területen történő) gyűjtés (szedés) = lopás.

Minden hasonlat sántít (így az ironikus is), mert van persze kivétel: a hazai erdők 56 %-át kitevő állami erdőben az erdőtörvény a gyűjtés tűrésére kötelezi az erdőgazdálkodót. Így egyéni szükségletre lehet gyógynövényt, vadgyümölcsöt és gombát is szedni, de kíméletesen, rendeletben meghatározott mennyiségben, amely semmiféle kereskedelmi forgalomba nem hozható.

Minden más gyűjtögetéshez az erdőterület tulajdonosának, vagyonkezelőjének az írásbeli hozzájárulása kell, ami természetesen árhoz köthető.

Védett természeti területen azonban a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges mindenféle gyűjtéshez, fokozottan védett természeti területen pedig a belépéshez is. Ezen engedélyek alól a természetvédelmi kezelési terv tartalmazhat feltételes kivételeket. Hatósági engedély nélkül a gyűjtés bármilyen mennyiségben tilos. Így az egyéni szükségletre történő szabad gyűjthetőség az összes hazai erdők mintegy egyharmadára korlátozódik.

Ennyit kell tudnia a gyűjtő állampolgárnak, a gyűjtető gyógynövényesnek, a piaci ügyfélszolgálatnak, a közterület-felügyelőnek, az erdésznek, a mezőőrnek, a természetvédelmi őrnek és a rendőrnek is.

Negatív tapasztalataink vannak a tudással, és a jogszabályok többféle kijátszása is jellemző.

Dr. Temesi Géza

 

Az év természeti értékei

2017.01.09.

Hosszú idő óta minden évben megválasztják az év különböző fajait az élővilágból, 2016-tól pedig az év ásványát (és ősmaradványát) is, aminek ökokultúránk részeként természetvédelmi és nemzeti PR jelentősége van. Két év választásának eredményét tartalmazza az alábbi táblázat.

 .

AZ ÉV FAJAI, ÁSVÁNYA*

2016

2017

az év fafaja

mezei szil

vadalma

az év gyógynövénye

kamilla

mák

az év vadvirága

mocsári kockásliliom

hóvirág**

az év gombája

lilatönkű pereszke

világító tölcsérgomba

az év emlősállata

denerfajok

mogyorós pele

az év madara

haris

tengelic

az év hala

compó

harcsa

az év hüllője/kétéltűje

kockás sikló

mocsári béka

az év rovara

mezei tücsök

nagy szarvasbogár

az év ásványa

gránát

kvarc

*természeti érték – nem védett, – védett, – fokozottan védett

**az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj

Hasonló jelentősége van egyes pénzérméinknek, amelyek fokozottan védett fajokat ábrázolnak. A régi kétforintoson a magyar kikerics, az ötforintoson a nagy kócsag, a húszforintos pénzérmén a magyar nőszirom, az ötvenforintos pénzérmén pedig a kerecsensólyom látható.

Boldog új évet kívánok a honlap olvasóinak!

Dr. Temesi Géza